9. fejezet

Mikor mentünk osztály főnöki órára összetalálkoztunk Anettel és csatlósaival Anett viszont direkt nekem jött mire én megfordultam és magam felé fordítottam.
- Még is mi a fenét képzelsz magadról? kérdezi nyávogva.
- Ezt nekem kéne kérdeznem tőled! itt csak hülyén nézet rám.
- Nem tudom mire gondolsz ! rántottam meg a vállát és ment volna el de még mindig fogtam a karját.
- Elengednél? nyafogott.
- Nem amíg el nem mondod miért fenyegeted meg velem Áront !
- Azért drágám, mert Áron csak is az enyém lehet senki másé és ez ellen tettem is! vigyorgott önelégülten.
- Hát nem nagyon sikerült a terved, mert újra összejöttünk! itt Vivi, Luna, Ervin és én beleröhögtünk a képükbe annyira vicces fejet vágtak. Elengedtem a karját és mikor megfordultunk Áronnal és a többiekkel találtam magam szemben akik csak értetlen fejet vágtak.
- Szia kicsim! adót nekem egy csókot most kellet volna Anett fejét látni fortyogott a dühtől.
- Szia szívem ! kéz a kézben vissza sétáltunk a termünkhöz ahol óránk van éppen út közben Luna-ék elmeséltek mindent a történtekről Áron meg csak mosolygott rám és kaptam tőle egy jutalom csókot.
Mikor a fiúkkal épp mentünk le edzésre eszembe jutott, hogy nem hoztam magammal foci mezet de Áron nagylelkűen felajánlotta az övét mivel neki 2 van a biztonság kedvéért. Mikor kivettem a nadrágom benne volt a pólóm is milyen szerencsés vagyok Áronnak vissza adtam az övét és az enyémbe mentem ki a pályára.

( Csak ezt találtam de nekem tetszik kis szerény szerintem)
Áron és Tomi meg persze a többiek nem tudták rólam levenni a szemüket tudtam, hogy nem kéne ezt felvennem de ha egyszer melegem van akkor nem fogok hosszú nadrágba futkosni. Áront egész edzés alatt hergeltem persze ebből a többiek mit sem vettek észre. Este már nem bírta tovább neki lökött a falnak és a nyakamat kezdte csókolni mag szépen lefele majd vissza a számhoz és csak halkan sóhajtottam.
- Direkt hergeltél? suttogta a fülembe én erre csak bólogattam de nem kellett volna, mert felkapott és az ágyra rakott le óvatosan majd fölém kerekedett és ott folytatta tovább a kis akcióját. Én meg csak halkakat sóhajtottam, mikor lekerült rólunk minden meg történt az amire már vártam . Annyira szerettem Áront soha nem akarom mégegyszer elveszíteni.

Reggel Áron karjaiban ébredtem ő még aludt mit kicsit furcsálltam, mert 10 óra volt és ilyenkor már fent szokott lenni ébren vár engem. Na mindegy halkan kimásztam mellőle az ágyból és felvettem valami egyszerű de kényelmes ruhát.Majd vissza feküdtem Áron mellé mire ő azonnal a karjaiba zárt.

Annyira szerettem addig feküdtünk így míg mindketten vissza nem aludtunk. 1 órakor keltett fel minket Vivi, hogy Dávidék 3-ra hívtak minket focizni és mondta, hogy vigyünk mindenkit aki a haverunk.
Fél 3-kor elkezdtem öltözni nem tudom itt a november és kezd egyre hidegebb lenni, ezért ma is felöltöztem redesen már amennyire tudtam.

Jó sütőt a nap egy picit de nem mondanám, hogy jó idő lett volna mindegy 3/4 3-kor elindultunk és mindenki ott volt már rajtunk kivűl csak én Áron, Gergő, Vivi, Tomi, Ádám, Luna, Ervin, György, Krisztián, Peti, Márk, meg Ádám haverjai közt 2 Krisztián  és Áron :DD .
Be lettek osztva a csapatok és játszottunk olyan 6 óra fele döntöttük el, hogy beülünk a Mekibe enni valamit persze Dávid füzete volna mindenkinek ha mi nem ellenkeztünk volna ellene így mindenki magának fizetett.
Jó volt ez a szombati nap együtt a barátaimmal és a tesómmal meg a pasimmal ...................